2011-ben a szeszesital-verseny történelmében első alkalommal egy német gin nyerte el az International Wine and Spirit Competition (IWSC) „Gin Worldwide” best in category díját, majd ugyanebben az évben aranyérmet szerzett a World Spirit Awards versenyen is. A Monkey 47 azóta félelmetes magabiztossággal hódította meg a világ bárjait, és mára a majom lassan ugyanannyira összefonódott a ginnel, mint a szarvas a gyomorkeserűvel.

Múlt szombaton ért végett a London és Melbourne mellett immáron Hamburgban is megrendezett Junipalooza Gin fesztivál, így Németország végérvényesen felzárkózott a gin nagyhatalmak mellé. Ideje tehát, hogy egy kóstolóval összekötve megvizsgáljuk a „German Gin” jelenséget.

A „majom gin” sikere Németországban is elindította a gin-reneszánsz folyamatát, amely következtében a gin termelés 2010 óta megtriplázódott. A Die Welt online változatában 2017 novemberében közölt piaci elemzés azt mutatja, hogy a növekedés jelentős lelassulásának egyelőre azóta sincsen jele.

Kétségtelen, hogy a Gintlemen térképén jelenleg szerepeltett 324 gin többsége a Monkey 47 minőségét nem közelíti meg, és az egyre kiéleződő versenyben vélhetően nehezen tud majd hosszútávon helytállni és talpon maradni. Ezzel szemben viszont az sem tagadható le, hogy a német gin mára kiharcolta magának a helyét a világ bárjainak polcain. Olyannyira tette ezt, hogy a hagyományosan gyógynövénypárlatokat és likőröket készítő országokból (Németország, Ausztria és Svájc) származó ginek a feltörekvő stílusok között külön kategóriát alkotnak „Alpine Gin” elnevezéssel.

A fentiektől függetlenül a gin az eladási mennyiségeket tekintve Németországban még mindig mellékszereplőnek minősül és a szeszes italok között a legkisebb szegmenst képviseli. Nem biztos azonban, hogy ez mindig így marad, ugyanis 14%-os növekedéssel a legerősebb fejlődést tudta felmutatni 2015-ben.

Még jelentősebb a gin növekedése a bevételi adatokat tekintve, 26,8%-os emelkedésével messze vezeti a versenyt:

Fentiekből látszik tehát, hogy a hagyományosan gin fogyasztó országokhoz képest (Egyesült Királyság, Spanyolország) Németországban még rétegterméknek minősül a gin, egyúttal azonban fényes jövő elé tekinthet. Mennyiségét illetően a legerősebben növekvő kategória, és a még ennél is szignifikánsabb értékbeli növekedés pedig komoly eltolódást mutat a prémium szegmens felé.

A száraz adatok után vizsgáljuk meg, hogy milyen minőséget is képvisel a német gin.

A kóstolósor összeállításakor törekedtünk arra, hogy klasszikus és modern (contemporary) gin egyaránt képviseltesse magát, illetve a kiválasztott ginek valamelyest Németország különböző pontjairól származzanak. Egy dolog viszont már a ginek kiválasztásakor is egyértelműen látszódott, mégpedig a német szeszesital fogyasztási szokások területi megoszlása. A dél-németek elsősorban a sört kedvelik, a Rajna-vidékiek valamelyest a bort részesítik előnyben, a legtöbb égetett szeszesital pedig Észak-Németországban fogy, és ez a ginek eloszlásában is visszatükröződik. A legtöbb felső szegmens gin Hamburg és Berlin környékén (illetve egyéb nagyvárosokban) készül.

Íme a mezőny.

Az üvegek és a címkék szépek és egyediek, karakteresek. De milyen a mögöttük rejtőző gin? Erről majd a következő bejegyzésünkben számolunk be.